Apró trükkök, fortélyok

Ha meleg tésztát szeletelünk fel, forró vízbe mártott késsel dolgozzunk.

Mielőtt a készre sült tésztát kiborítanánk a formából, tegyük a formát 1-2 percre hideg vízbe, vagy borítsunk rá nedves konyharuhát, s tartsuk rajta kb. 15-20 percen keresztül, amennyiben nem jönne ki belőle könnyen.

A lepények, piték, gyümölcstöltelékes tészták szebben sülnek meg, ha a tetejüket megszurkáljuk egy villával, miután már bekentük tojással a felületüket.

Szép aranysárga lesz a teteje, ha a tojás sárgájával kenjük be, vagy 1-2 evőkanál tejjel.

A kenéshez használjunk kenőtollat, vagy kb. 2 cm széles, puha szálú ecsetet. Első használat előtt alaposan mossuk meg, és minden használat után is tegyük meg ezt, meleg, mosószeres vízzel.

Piskóták, egyéb torták sütésekor mindig csak a forma alját kenjük ki, az oldalát sosem, mert nem fog megemelkedni a tészta. Amikor kikenjük, nem szabad sok zsiradékot használni, mert hamar megbarnulhat a tészta alja.

Legcélszerűbb sütőpapírral bélelni, akkor nem lesz kérges a sütemény széle.

Ha készen vagyunk a sütéssel, azonnal húzzuk le a papírt.

Amennyiben nagyon megégne a sütemény alja, hűtsük ki az égetett részével felfelé, és a megbarnult felét reszelővel, vagy késsel lekaparva távolítsuk el.

Zsíros alapú tészták esetén a tepsit nem kell kikenni, elég csak meglisztezni.

Az édes tésztákba is tegyünk egy csipetnyi sót, mert jobban kihozza az ízeket.

A palacsinta leragadhat akkor is, ha túl híg a tészta, ha vagy kevés benne a tojás, vagy ha nem elég forró az olaj.

A kiszáradt réteslapokat tekerjük be nedves konyharuhába, 15-20 perc után használhatóvá válik.

A beigli nem reped meg, ha hideg töltelékkel kenjük meg, s olyan vastagon, amilyen kb. a tészta vastagsága. A töltelék ne legyen se túl sűrű, se túl híg. Pl. 40 dkg darált mákot 25 dkg cukorral és 2.5 dl vízzel főzött sziruppal, 40 dkg darált diót pedig 20 dkg cukorral és 2 dl vízzel főzött sziruppal forrázzunk le.

A darált dió és mák nem avasodik meg, ha cukorral együtt elkeverve tároljuk. A diót pirítsuk meg kissé, mielőtt ledarálnánk, finomabb lesz tőle a krém is, és a tészta is.

A kiszáradt dióbelet rövid időre tejbe, vagy kissé megsózott vízbe áztatjuk, és újra nedvdússá válik.

Teasüteményeket sokáig frissen tudjuk tartani, ha jól záródó dobozban, vagy nejlonzacskóban tároljuk hűvös helyen. Ha melléteszünk egy megmosott, szárazra törölt almát, sokáig ropogós marad a tészta. Az almát időnként cseréljük ki. Ha már megpuhult volna a sütemény, pár percre tegyük meleg sütőbe, hagyjuk kihűlni, s úgy tároljuk tovább.

A fánk könnyű lesz, ha az élesztő mellett a lisztbe egy kávéskanál sütőport is teszünk. Ha a kiszaggatott fánk közepébe az ujjunkkal egy lyukat nyomunk, hamarabb átsül.

A vajjal (margarinnal) készülő kevert süteményeknél először a vajat keverjük ki habosra, majd a cukorral keverjük el jó alaposan, amit apránként adagolunk hozzá, majd a tojásokat dolgozzuk el benne, és a többi adalékot. Citromlevet a keverés végén adjunk hozzá. Amennyiben puha vajat ír elő a recept, gőz fölött lágyítsuk meg vigyázva, de ne olvasszuk meg. A kemény vajhoz adjunk egy csipetnyi sót, kissé nyomkodjuk szét fakanállal, s utána robotgéppel keverjük habosra.

A csokoládémáz fakóvá válik, ha túlhevítjük, ezért lassú tűzön olvasszuk fel a csokoládét, vagy gőzfürdőben. Nem tapad az edény aljára, ha kevés vizet öntünk a csokoládédarabokra, mielőtt felolvasztjuk vajjal. Erőteljesebben kiadja az aromáját, ha feketekávéval készítjük el.

A csokoládét helyettesíthetjük kakaóval is, de több vajat tegyünk hozzá a szokásosnál, és szintén tegyünk bele erős feketekávét.

A csokoládémázzal bevont süteményt, tortát a máz felkenésével azonos hőmérsékleten hűtsük ki, mert a hirtelen lehűléstől fényét veszti, és bemattul.

Rizzsel készülő desszerteknél a rizst akkor cukrozzuk meg, ha már megfőtt, mert nem fog megpuhulni. Előbb mossuk meg meleg vízzel, de állni ne hagyjuk benne. Főzéskor tehetünk bele pár csepp citromlevet, amitől szép fehér lesz.

Citrom-, és narancshéjat reszelve és megszárítva jól záródó üvegben tudunk tárolni, cukorral is elkeverhetjük. Bármikor elővehetjük ízesíteni. Mélyhűtőben is tarthatjuk a kifacsart héjat jól záródó dobozban, vagy fóliába tekerve, és amikor elővesszük, le tudjuk reszelni.

A félbevágott citrom jól eláll, ha vágott felével egy tányérra fektetve, és egy pohárral leborítva tároljuk, vagy cukorban megmártjuk. Folpackkal lefedve is friss marad. Sóval vékonyan beszórva jól megtartja az aromáját.

Az egész citromot hosszabb ideig tudjuk frissen tárolni, ha egy üveg vízbe tesszük, s a vizet naponta cseréljük.

Barackféleségeket úgy hámozunk meg, hogy pár darabot forrásban lévő vízbe mártunk szűrőben, s utána a héját könnyedén le tudjuk húzni.

A fehér húsú gyümölcsök nem barnulnak meg hámozáskor, ha citromlével meglocsoljuk a darabokat (pl. alma, körte, őszibarack, stb.).

A kemény citromot dobjuk pár pillanatra forró vízbe, utána könnyedén facsarható lesz a leve, vagy pedig az asztallap kemény felületén erősebben lenyomva görgessük meg ide - oda.

Pár csepp citromlé eléréséhez ne vágjuk fel az egész gyümölcsöt, szúrjuk meg egy hústűvel, vagy fogvájóval, és ki tudjuk belőle nyomni a levet.

Fagylalt, jégkrém készítésénél tegyünk a krémbe pár csepp citromlevet, vagy kevés olvasztott vajat, így nem lesznek benne apró jégkristályok. Mielőtt tálalnánk, fél órával korábban vegyük ki a fagyasztóból, könnyebb lesz adagolni is, és jobban érvényesül az aromája is.

Nyers gyümölcsféleségeket, pl. meggyet, cseresznyét, vagy mazsolát, stb., lisztben hempergessük meg, mielőtt a tésztához kevernénk, akkor nem fog lesüllyedni. A kandírozott gyümölcsdarabokat porcukorban forgassuk meg.

A mazsolát mossuk meg, mielőtt a tésztába tennénk, itassuk le róla a vizet, vagy meleg helyen szárítsuk meg, s utána keverjük el liszttel, mert különben ragacsos lesz körülötte a tészta.

A mélyhűtött gyümölcsöt felengedéskor csorgassuk le, úgy tegyük a töltelékbe vagy a tésztához, és tegyünk hozzá valamilyen nedvszívó anyagot is, pl. kekszmorzsát, darát, zsemlemorzsát, darált diót. A lecsorgatott levet felhasználhatjuk krémek készítésénél. Amennyiben a kivett gyümölcsöt porcukorral szórva a hűtőszekrényben hagyjuk kiengedni, friss marad, és nem esik össze.

A gyümölcsös készítményeket kevésbé cukrozzuk, hogy az édes íz ne nyomja el a gyümölcs eredeti ízét.

A puha gyümölcsöket, eper, málna, szeder, ribizli, stb., mindig mosás után tisztítsuk meg a száraiktól, mert megsérülnek a szemek.

A gombócok kifőzésénél mindig csak annyit tegyünk egyszerre a főzővízbe, amennyi kényelmesen elfér, és ha feljönnek a víz tetejére, 1 - 2 percig főzzük még, és szűrőkanállal szedjük ki őket.

A szilvás vagy barackos gombóc készítésénél a mosott gyümölcsöt töröljük szárazra, mert körülötte a tészta nyúlós marad.

A gombóc tésztáját, és a kész, nyers gombócot mélyhűtőben is tárolhatjuk (a gombócokat egymástól elkülönítve fagyasszuk le, s kb. két óra múlva egymásra téve is csomagolható), ezért érdemes egyszerre nagyobb adagot elkészíteni.

A krémes süteményeket mindig előző nap készítsük el, hogy az ízek jól összeérjenek.

Ha olyan tésztaféleséget sütünk, amelynek tetejét meg kell kenni, akkor a tésztához kikevert tojásfehérjéből tegyünk félre egy keveset, és keverjük el kis tejjel, vagy tejföllel, s azzal kenjük meg, így nem szükséges külön tojást felhasználni ehhez.

Nem bőrösödik meg a puding, ha diónyi vajat keverünk bele, miután megfőztük, és megszórjuk egy kanálnyi cukorral.