A liszt, és fajtái

A LISZT ELŐKÉSZÍTÉSE A lisztet felhasználás előtt mindig átszitáljuk, hogy az összetapadt szemcsék elváljanak egymástól. Ehhez az elérhető legsűrűbb szitát célszerű választani, s egy tésztánál vagy kenyérnél a 2-3-szori átrostálás sem számít túl soknak. Arra is figyelni kell (különösen a kelttésztáknál), hogy a liszt ne legyen túl hideg; ha szobahőmérsékletű, az éppen megfelelő.

 

SIMA VAGY GRÍZES, FINOM VAGY RÉTES? A receptek gyakran nem jelölik meg, hogy az előírt búzalisztből a sima (azaz finom), vagy pedig a rétes (azaz, grízes, darás vagy másképp: "kétszer fogós") változatot kell-e használni. Ha mindkettő van kéznél, akkor a választásban az segíthet, hogy a finomliszt keményebb, rugalmasabb tésztát ad, viszont könnyebben csomósodik. Így rántáshoz mindig grízes lisztet, galuskához viszont grízes és sima liszt fele-fele arányú keverékét használjuk, a kelttésztáknál szintén keverjük a kétféle lisztet, míg a száraztésztáknál, panírozásnál és sok süteménynél a sima liszt a favorit.

 

HA KUKORICÁBÓL ŐRLIK... A kukorica (sikérmentes) lisztjét általában búzaliszttel keverve használják kenyérfélék és sütemények sütéséhez. Kukoricából készül a köznyelvben puliszkalisztnek nevezett polenta is, bár ez valójában - szemcsemérete alapján - inkább a grízre, mint a lisztre hasonlít. A malomiparban hivatalosan a kukorica három őrlési finomságát különböztetik meg: a lisztet, a darát és a kásadarát.

 

HA KÓDOLJÁK... A sütőiparban rövid kódokkal azonosítják az egyes lisztfajtákat, így a BL-55: finom(búza)liszt, BL-80: fehér kenyérliszt, BL-112: félfehér kenyérliszt, BFF-55: rétesliszt (másképp: grízes vagy "kétszer fogós"), AD: búzadara, GL-200: Graham liszt; TL-50: tésztaipari liszt, DSL: durum simaliszt, TDD: tésztaipari durum dara, TBL-70: fehér tönköly(búza)liszt, TBL-300: teljes kiőrlésű tönköly(búza)liszt, RL-60: fehér rozsliszt (rozsláng), RL-90: világos rozsliszt, RL-125: sötét rozsliszt, RL-190: teljes kiőrlésű rozsliszt.

Forrás: Konyhamester

Lisztfajták

Búzaliszt        

A búza termesztése több ezer évre tekint vissza. Ma világszerte a legfontosabb gabonaféle, amelynek magas gluténtartalma miatt rendkívül jók a sütési tulajdonságai. Ezért egyrészt kenyérsütésre, másrészt sütemények és kásafélék alapanyagaként is kiválóan használható.

Rozsliszt        

A rozs mostohább éghajlatú vagy gyengébb talajú vidék gabonája. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni (max. 50%). A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban.

Graham-liszt 

Az elnevezése a liszt bevezetését kezdeményező Graham amerikai orvos nevéből származik. A Graham-liszt étkezési búzából őrölt liszt, amely a gabonaszem héjrészeit (korpa) is tartalmazza. Emésztési zavarokban szenvedő betegek részére nagyon ajánlott. A Graham-liszt nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljes kiőrlésűek.

Durumbúza   

A mérsékelt égöv melegebb vidékein (főleg Olaszországban) váltja fel részben a kenyérbúzát. Lisztje fehérjében igen gazdag, szeme igen kemény (neve is innen ered). A durumbúzából sikérjének különleges minősége alapján főleg a száraztészta gyártásának kiváló alapanyaga. A tojásos tésztákkal szemben túlfőzve sem ázik szét. A durumlisztes kenyér kissé sűrűbb, tömörebb, mint a fehérkenyér; belseje a kukoricakenyérre emlékeztető sárgás színű lesz.

Tönkölybúza 

Ősi faj. Ezt a búzafajtát már Egyiptomban is termesztették. Rendkívül magas fehérjetartalma (azaz jól keleszthető a magas sikértartalma miatt), ideális ásványi anyag és nyomelem tartalma miatt az emésztőrendszer számára igen kedvező. Szeléntartalma különösen magas. Szeretik bio élelmiszerként, mert teljesen vegyszermentesen termeszthető. Bátran használható minden olyan receptnél, ahol búzalisztet említenek.

Kukoricaliszt 

Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle a kenyér.

Rizsliszt         

Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegek diétájában is felhasználhatók. Sűrítő adalékként is praktikus.

Árpaliszt        

Csak magában használva nagyon tömör, lapos lesz a kenyér. Bizonyos arányban búza- és rozsliszttel keverik. Kis mennyiségben használjuk. Vas és cink tartalma említésre méltó.

Hajdinaliszt   

Földes ízű, kis mennyiségben használandó.

Szójaliszt       

Magas fehérje tartalmú, egészséges táplálék kiegészítő. Kis mennyiségben használjuk, csupán 5-10% legyen a lisztmennyiség súlyának. Nagyobb mennyiségben a tészta állagát rontja.

 Forrás: http://www.gork.hu